TDK

Társtémavezető: Dr. Kövér Zsanett

A 3D nyomtatás egyre elterjedtebb technológia a fogászaton, de egyenlőre elsősorban az odontotechnológiai munkafolyamatokba került széleskörben integrálásra. Vizsgálatunk célja olyan eszközök, műszerek kifejlesztése, amiket 3D nyomtatással elő tudunk állítani és a gyakorlati betegellátásban is fel tudjuk használni.  

Célunk, különböző technológiákkal fogászati eszközöket, kéziműszereket nyomtatni. Az elkészült eszközöknek fizikai paramétereit meghatározni nem roncsolásos anyagtani vizsgálatokkal, illetve az eszközöket in vivo körülmények között alkalmazni.  

Az alsó bölcsességfogakról történő képalkotásban a leggyakrabban használt eszköz a Panoráma röntgen, emellett egyre jobban teret hódít a Cone Beam CT. Diagnosztizálásnál szem előtt kell tartani az ALARA elvet, mely szerint azt a képalkotó eljárást kell választani, mely elegendő információt nyújt a kívánt területről és emellett a lehető legkisebb sugárterhelés éri a pácienst. A vizsgálat során a két eszköz által létrehozott képek kerültek összevetésre, előre meghatározott szempontok alapján. Célunk felderíteni azokat a diagnosztizálni kívánt területeket és metódusokat, ahol a CBCT felvétel releváns többlet információt nyújt az OP képpel szemben.  

Szakirodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy a condylus mandibulae mérete összefügg a mechanikai stresszel szemben mutatott ellenálló-képességével. A különböző állkapocs funkciókból (elsősorban a rágásból) származó erők a fogazaton, parodontiumon, a mandibula testén és végül a szárán keresztül áttevődnek a condylusra, majd a discuson keresztül az ízvápára is. Korábbi kutatások eredményei alapján elképzelhető, hogy nagyobb méretű condylussal rendelkező egyénekben a fejecs ellenálló-képessége is nagyobb, így ők kevésbé hajlamosak intra-artikuláris, discus dyslocatioval vagy degenerációval járó rendellenességek kialakulására.

Az orthodontiai szakrendelésen megjelenő páciensek lehetőséget jelentenek a téma kutatására, mivel döntő többségüknél készül laterális teleröntgen felvétel, amin méretarányosan megjelenik a condylus mandibulae, így ennek (kétdimenzióban történő) mérése lehetséges. A páciensek anamnézisében, illetve a klinikai vizsgálat során dokumentálásra kerül, hogy vannak-e temporomandibuláris rendellenességre utaló tüneteik.

Kutatásunkban a betegdokumentációból származó adatok feldolgozásával és a teleröntgen felvételeken a condylus nagyságának mérésével vizsgáljuk a hipotézis helytállóságát.

A kutatás során különböző alkatrészek eltávolítása során tapasztalt esetleges mellékhatások elemzését végezzük.

A szövődmények csökkentése érdekében eltérő debonding eljárásokat is vizsgálunk.

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

Társtémavezető: Told Roland

A dohányzás sokrétű káros hatásai többnyire ismertek. Kutatásunk célja a dohányfüst irritatív, mérgező anyagainak fogászati alkatrészekre kifejtett következményeinek elemzése.

A fájdalom vizualizálásának szerepe és jelentősége temporomandibuláris diszfunkcióban szenvedő betegeknél

A fájdalom, szorongás és önértékelés mérése hagyományos rögzített és láthatatlan sínes fogszabályozó kezelések során 

Társtémavezető: Dr. Marada Gyula

Az esztétikai zónában gyakran előforduló fogászati eltérések (foghiány, caries, fraktúra) megítélése gyermekkorban, és ezek hatása a szocializációra. Vizsgálatainkat digitálisan előállított képek segítsegével végezzük különböző életkorú és nemű gyermekek között. Célunk meghatározni, hogy mely életkorban, és milyen esztétikai eltérésekre fogékonyak a gyermekek a társas kapcsolatok kialakítása során.

Társtémavezető: Demeter Gáborné

A beszéd és olvasási nehézségek összefüggésben állhatnak bizonyos orthodonciai anomáliák meglétével. A felmérés célja ezen eltérések előfordulásának felmérése és minél koraibb életkorban történő kiszűrése. 

Társtémavezető: Dr. Szabadi András

A füstmentes dohányzás parodontiumra, szájüregre, biofilmre gyakorolt hatása.

A gyökértömés elkészítése után a pulpakamra lezárása és a koronai kavitás restaurációja döntően meghatározza az endodontiai kezelések sikerességét.

A trepanációs ürek területén a különböző - konvencionális, konzervatív vagy ultrakonzervatív - kezelési módszerek esetében a tömőanyag megfelelő behelyezése nehézségekbe ütközhet, valamint különböző tömőanyagok és behelyezési technikák is alkalmazhatók.

A vizsgálat célja a különböző tömőanyagok és aplikációs technikák összehasonlítása elsősorban a rés- és üregmentes pulpakamra feltöltés szempontjából.

A restauratív fogászat mind a mai napig megoldatlan kihívása a viselt kompozit tömések javítása. A szájban termális, kémiai, enzimatikus és mechanikai hatásoknak kitett kompozit tömések öregedési folyamaton mennek keresztül és a polimerizációt biztosító alifás, reakcióra képes szén-szén kettőskötések mennyisége drasztikusan lecsökken. Javítás esetén tehát nehéz az új, polimerizációval adhezíven kötő kompozitot a reakcióra alig képes kompozittal megfelelő erősségben összekötni. A kompozit tisztítása mellett a felület homokfúvása növelheti a felületet, így biztosítva erősebb mechanikai kapaszkodási felületet az új kompozit számára. A TDK munka keretein belül vizsgálnánk a profilaktikus és preparáló szemcsékkel homokfújt kompozithoz tapadó új kompozit szakítószilárdságát, adhezívek alkalmazásának és felülettisztító anyagok hatását.

Társtémavezető: Dr. Szabadi András

A kannabinoidok és a hagyományos szájápolási termékek hatékonyságának vizsgálata a dentális biofilmben.

Vizsgálatunkban a fogeltávolítás során a sinus maxillaris megnyílásának kockázatát szeretnénk értékelni a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika betegeinél. A vizsgálat fő kérdése: előre becsülhető a sinus megnyílása klinikai és radiológiai felvételek érékelése által?

Társtémavezető: Dr. Radácsi Andrea

Kutatási terv

A szájegészséggel kapcsolatos életminőség (Oral health-related quality of life -OHRQol) szubjektív indikátora a szájegészségnek, mely alkalmas a szájüregi elváltozások és kórképek funkcionális, pszichoszociális és emocionális hatásainak vizsgálatára (Locker és Allen, 2007). A nemzetközi irodalom alapján számos kérdőív áll rendelkezésre (Cushing és mtsai, 1986), melyek a gyermekek és családjaik életminőségét vizsgálják. Ezek közül hazánkban már validálásra került a Child-Oral Impact on Daily Performance (Child-OIDP) (Karki és mtsai, 2020.).

Gyermekkorban előforduló leggyakoribb szájüregi elváltozások a caries, fogfejlődési rendellenességek, ezen belül is a leggyakrabban jelentkező zománcfejlődési rendellenességek, melyek bizonyítottan negatívan befolyásolják a gyermek és családja életminőségét. Ezen betegségek ellátása az életminőség javulását eredményezi. Korai életkorban a kooperáció hiánya, illetve a beavatkozás mértéke miatt sok esetben a páciensek ellátása csak általános anesztéziában kivitelezhető.

Jelen kutatásunk célja: saját betegpopulációnkon a kezeléseink pácienseink és családjaik életminőségére gyakorolt rövid, valamint hosszútávú hatásának vizsgálata a Child-OIDP, illetve a kisgyermekek és szüleik számára készített, még hazánkban nem validált Early Childhood Oral Health Impact Scale (ECOHIS, Pahel és mtsai, 2007.) és Parental Caregiver Perception Questionnaire, (PCPQ, Jokovic és mtsai, 2003.) segítségével. További célunk a szájüregi elváltozások a család életére gyakorolt hatásának vizsgálata, mely nemzetközileg elfogadott kérdőív (Family Impact Scale, FIS) magyarországi fordítása és validálása révén valósulna meg (Jokovic és mtsai, 2002).

A szájsebészeti beavatkozások során gyakran kerül sor csontelvételre. A preparáció során nem kívánatos hőt közlünk a csonttal, mely extrém esetben osteonekrózishoz is vezethet. A csontelvétel különböző módozatait (fúró, piezo technika), különböző anyagok csontba ültetésekor keletkező hőmérsékleteket mérjük vizsgálataink során.

Társtémavezető: Dr. Turzó Kinga

Fogorvostanhallgatók nyál vizsgálatát tűztük ki célul, mely összetétel analízise a szorgalmi és vizsgaidőszakban történő különbségekre alapul.

Társtémavezető: Dr. Kövér Zsanett

Az ajak-, fogléc- és szájpadhasadék a leggyakoribb veleszületett kraniofaciális rendellenesség. Előfordulási gyakorisága a nemek között különbözik, etiológiája sokrétű. A különböző típusú hasadékok szindrómákkal is együtt járhatnak. A gondozás jelenleg elfogadott modellje a multidiszciplináris hasadék munkacsoport.

Kutatásunk során CBCT adatállományon különböző anatómiai pontok meghatározhatóságát kívánjuk vizsgálni autológ csontpótlást követően.

A fogszabályozó kezelések kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló mellékhatás a fájdalom és diszkomfort érzet. Az alacsony energiájú lézerek fájdalom és diszkomfort érzetre való hatását vizsgáljuk a munka során.

Társtémavezető: Dr. Sándor Balázs

Az általános anesztéziában zajló fogászati kezelések indikációi közé tartozik a kooperáció hiánya életkori sajátosság vagy alapbetegség miatt, illetve multiplex, invazív kezelések szükségessége. Célja a kezelések egy ülésben történő elvégzése, komprehenzív ellátás biztosítása az újrakezelések esélyének minimalizálásával. Bár az altatásban elvégzett kezelések minősége magasabb az ambuláns ellátás során nyújtható minőséghez képest, rossz szájhigiéné esetén, vagy ha a páciensünk általános állapotában nem várható javulás, ismét szükségessé válhat a kezelés altatásban történő kivitelezése.

Klinikánk 2014 óta biztosít fogászati ellátást általános anesztéziában. A retrospektív vizsgálatban a gyermekfogászaton ez idő alatt ellátásra került páciensek adatainak feldolgozásával keressük az újrakezelések lehetséges okait.

Az állkapocsízületi hangjelenségek biopszichoszociális vonatkozásai

Társtémavezető: Dr. Katona Krisztián

Az általános anesztéziában végzett fogászati beavatkozások szövődményei- ébredési agitáció

Társtémavezető: Dr. Radácsi Andrea

Az általános anesztéziában végzett fogászati beavatkozások szövődményei- postoperatív hányás és hányinger

A fogorvosi, szájsebészeti implantológiai beavatkozásokhoz nagyon gyakran társul a sorvadt alveoláris csontkínálat helyreállítása, pótlása.

Gyakori csontpótlási technika, amikor saját (ramus, mentum, kálvária, tibia, csípőcsont) vagy kadáver csontblokkal történik a helyreállítás.

Ezen csontblokkok szervülésének egyik kritikus pontja a korrekt, mikro-mozgásoktól mentes fixáció. Ezen célokra blokkrögzítő csavarokat alkalmazunk. Célunk különböző gyártók csavarjainak mechanikai („pull-out” ellenállás, torziós törés) vizsgálata illetve az ismételt használat és sterilezés hatásának vizsgálata a mechanikai paraméterekre.

Társtémavezető: Dr. Turzó Kinga

Az energiaitalok hatása a fogszabályozásban használt ívekre

A dohányzás sokrétű káros hatásai többnyire ismertek.

Kutatásunk célja a dohányfüst irritatív, mérgező anyagainak fogászati alkatrészekre kifejtett következményeinek elemzése.

A kutatási adatok szerint a túlzott internethasználat hasonló elváltozásokat okoz az agyban, mint a drogokkal, bizonyos gyógyszerekkel, alkohollal kapcsolódó függéseknél, a neurobiológiai háttere szinte azonos. A fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezen belül is a tizenéves korosztály. Gyermekeknél az internetfüggőségre hajlamosító kockázati faktor a figyelemhiányos hiperaktív zavar. 

A kutatáshoz szükséges adatgyűjtés validált kérdőív segítségével történik. A vizsgálat célja a kamaszkorú fiatalok egészségi állapotának, internet függőségének felmérése. További cél, hogy a Covid-19 pandémia időszak hatását, az addikció esetleges súlyosbodását is feltérképezzük.

Ex vivo vizsgálat: eltávolított humán fogak gyökércsatornáiból, in vitro betört műszerek eltávolítása történik ultrahangos technikával, többféle eszköz illetve preparálási stratégia alkalmazásával. A beavatkozás ideje alatt folyamatosan mérjük a gyökérfelszín hőmérsékletváltozásait. A beavatkozást követően értékeljük a gyökércsatorna morfológiát valamint a preparáló műszer és az eltávolított műszerdarab deformitásait.

Irodalmi adatok szerint az aszimptomatikus bölcsességfogak 25 %-a mellett fedezhető fel parodontális patológiás elváltozás. A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinikán folyó kutatási munka célja, hogy válogatottan jó szájhigieniével rendelkező fiatal populációban az alsó bölcsességfoggal kapcsolatos parodontális patológia előfordulásának vizsgálata, ezáltal a jó egyéni szájhigiéne preventív hatásának felmérése.

Társtémavezető: Dr. Radácsi Andrea

Világszerte, így hazánkban is népbetegség a caries, mely a 3 év alatt gyermekeknél is jelentős prevalenciával jelentkezik. A betegség megelőzésében fontos szerepet játszik, hogy a szülők rendelkeznek-e a megfelelő szájhigiénés és táplálkozási ismeretekkel, kaptak-e felvilágosítást szakembertől a várandósság és a csecsemőkor időszakában. A Covid-19 világjárvány idején a szűrővizsgálatok is felfüggesztésre kerültek, így a várandósok nem részesülhettek fogászati prevenciós tájékoztatásban. Ennek hatását tervezzük vizsgálni bölcsődés korcsoport bevonásával. A kisgyermekeknél fogászati szűrővizsgálatot végzünk, amelyet egy, a szülők számára készített kérdőívvel kiegészítve értékelünk. A kapott eredményeket saját, 2019-es, tehát a járvány előtti eredményeinkkel vetjük össze.

Társtémavezető: Dr. Sándor Balázs

A SARS-CoV 2 új típusú koronavírus által okozott világjárvány jelentős változásokat idézett elő mindennapjainkban. A 2020. márciusában hazánkban is megjelenő betegség megfékezésére számos korlátozás lépett életbe. Az oktatási intézmények bezárásával az alap-, közép-, és felsőfokú oktatás is digitális oktatásra tért át a lehetséges kontaktfertőzés elkerülése érdekében. Az egészségügyi ellátásban a veszélyhelyzet kihirdetésével leálltak a szűrővizsgálatok, szakrendelések, elektív beavatkozások, kizárólagosan akut esetek kerültek ellátásra. Bár 2020. május 4-től a fogászati ellátás a szükséges óvintézkedések maximális betartása mellett részben újraindult, az óvodás és iskolás gyermekek félévente megvalósuló fogászati szűrése jelenleg sem kötelező. A Covid-19 betegségtől való félelem, a megváltozott fogászati ellátás, a családok napi rutinjának gyökeres átalakulása és a szociális érintkezéseink során arcot, szájat takaró maszk használata a szájegészségre, annak fontosságára is jelentős hatást gyakorolhat.

A kutatás célja olyan az alapbetegségre diagnosztikus és progressziót előrejelzô szövettani és nyál markerek azonosìtása, melyek a klinikai gyakorlatban is hasznosìthatóak.

Az európai populációban a leggyakoribb fogszabályozási eltérés a szagittális dimenzióban a disztálharapás (II. osztály). A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Osztályán II. osztályú anomáliával jelentkező páciensek retrospektív vizsgálatát végezzük. A kezelés előtt és után készült laterális teleröntgen felvételeket Hasund- féle kefalometrai analízis alapján értékeljük és a különböző terápiás eljárások szkeletális és dentoalveoláris hatásait elemezzük.

Társtémavezető: Told Roland

A fogszabályozó kezelések hatékonyságát, a kezelési időt befolyásoló tényezők közé sorolható az elasztomerek erőleadási képessége. Az elasztomerek hosszabb távú esztétikájában szerepet játszó extrinsic, az elszíneződést okozó faktorok vizsgálata Raman spektroszkópos méréssel történik.

Társtémavezető: Dr. Böddi Katalin

Az előmelegített kompozitok nagy népszerűségnek örvendenek manapság, hiszen előmelegítéssel a tömöríthető kompozit folyékonyabbá válik, javítva így az anyag üreghez való adaptációs képességét. Indirekt restaurációk ragasztása is az indikációs területük között szerepel, mivel jobb mechanikai alátámasztást biztosítanak. Egyes vizsgálatok szerint az előmelegítés az anyag polimerizációs mértékét is növeli, feltételezve így a szabad, kioldódásra képes monomerek mennyiségi csökkenését. A TDK munka során kifejezetten előmelegítésre gyártott bulk-fill és „hagyományos” bulk-fill kompozitok polimerizációs képességét vizsgálnánk Raman-spektroszkóppal, előmelegített és szobahőmérsékletű állapotban készített mintákon, továbbá nagy-teljesítményű folyadék-kromatográfiával mérnénk a mintákból kioldódó szabad monomerek mennyiségét.  

Társtémavezető: Dr. Berta Gergely

Az előmelegített kompozitok számos klinikai előnnyel bírnak, azonban a belőlük felszabaduló monomerek mennyisége, illetve ezek sejtekre kifejtett toxikus hatása még ismeretlen a szobahőmérsékletű kompozitokkal összehasonlítva. Vizsgálataink során enzim alapú citotoxicitási és kaszpáz aktivitási mérésekkel szeretnénk fényt deríteni az előmelegített kompozitok biokompatibilitására pulpális kevert sejttenyészet alkalmazásával.

A vizsgálat célja az epilepsziás betegek fogazati státuszának felmérése a Dél-Baranyában, különös tekintettel a fogpótlással való ellátottságra.

            A betegek általános adatainak feljegyzése után a beteg, majd a hallgató egy kérdőívet tölt ki az alapbetegségre, illetve a fogazati státuszra vonatkozóan. A vizsgálat alapján rögzítésre kerül a páciens aktuális protetikai, kariológiai, és parodontológiai státusza és képi dokumentáció készül a fogazat jelenlegi állapotáról.

            A betegek felvilágosítást kapnak állapotukról, akiknél kezelés szükséges azokat a megfelelő helyre irányítjuk.

A statisztikai feldolgozás módszere a fogpótlások különböző szempontok szerinti kategorizálását, elemzését jelenti az adatgyűjtést követően.

Várhatóan keresztmetszeti kép kapható a betegek ellátásáról.

A vizsgálat helyszíne: PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika (7621 Pécs Dischka Győző u.5.)

A vizsgálat ideje: 2017.február-2017. november

A vizsgálatban szeretnénk kimutatni, hogy a fiatal magyar lakosság miért rendszertelenül jelenik meg fogorvosi ellenőrző vizsgálatokon, illetve miért nem jár fogorvosi kezelésekre. A fiatalok az iskolából kikerülve, az iskolafogászati ellátás után csak saját elhatározásukból mennek fogorvoshoz, ami az esetek döntő részében már csak súlyos fogászati panasz esetén történik. Ennek a helyzetnek az elemzését tervezzük ebben a tudományos vizsgálatban.

Fog autotranszplantáció során a páciens saját fogát mozgatjuk sebészileg egyik helyről egy másik pozícióba. Fogpótlási lehetőségek közül egyedül az autotranszplantáció tekinthető természetes, funkcionális ellátásnak, ami a parodoncium regenerációjából adódik. Az 1950-es években a módszer még kb. 50%-os túléléssel kecsegtetett, mára, a technika modernizációja révén az 1 és az 5 éves összesített túlélés 97,4-98%, illetve 81-98,2%, valamint 90% feletti sikerről számol be a szakirodalom [Singh 2022]. A siker kulcsa minél több parodontális sejt vitalitásának megőrzése, amit minimálisan invazív donor fog eltávolítással, minimális exraalveoláris idővel, illetve a fog bepróbálgatásainak csökkentésével/elhagyásával tudunk megvalósítani.

Experimentális vizsgálatot tervezünk, melyben virtuális tervezést követően 3D nyomtatott humán részleges fogatlan, műínnyel borított mandibulákon szabadkezes, valamint navigáció vezérelt fog autotranszplantáció elvégzésére kerülne sor. A vizsgálat célja megállapítani, hogy befolyásolja-e az autotranszplantáció pontosságát, a beavatkozás időtartamát a sablon alkalmazása a tradícionális szabadkezes technikával összevetve, mert a szakirodalomban az eredmények ellentmondásosak.

A fogászatban alkalmazott különböző típusú adhezívek dentinen való használatakor újra aktivált, illetve a pulpában található kollagenázok (mátrix-metalloproteináz, MMP8, MMP13, cystein cathepsin K) aktivitását fokozó hatását tesztelnénk. Extrahált fogakból készített dentin mintákat kezelnénk különböző adhezívekkel (total-etch, self-etch, univerzális adhezív), majd inkubálás után különböző mélységből vett dentin törmelékből C1M (MMP-mediálta I-es típusú kollagén degradációs fragmentum) assay segítségével kollagén fragment kimutatást végeznénk. A kezelt dentin szeletek immunostaining (enzyme-linked immunosorbent assay) vizsgálata is megtörténne kollagenáz enzimaktivitás kimutatására.

Az átlagos emberi életkor növekedésével az emberi szerveket, szöveteket pótló anyagok iránti kereslet egyre nő, ezen szövetek pótlására alkalmasak a bioanyagok. A bioanyagok vagy alloplasztikai anyagok élő szervek vagy szervrészek pótlására szolgáló készülékekben használt szintetikus anyagok, amelyek az élő szövettel szoros kapcsolatban működni képesek. Nem lehet semmiféle káros hatásuk és nem válthatnak ki nemkívánatos reakciót a biológiai szervezetből.

A TDK munka során a fogászati implantátumok biointegrációját tervezzük vizsgálni. A titánból (Ti) készült fogászati implantátum az egyik leggyakoribb orvosi implantátum. Olyan biokompatibilis anyagból készített mesterséges pótlás, amelyet az elvesztett fog helyére ültetnek be a fogpótlás viselése céljából. A biointegráció az a folyamat, amely során az alloplasztikai anyag az élő szövetekkel közvetlen kapcsolatba kerül, ott funkcióját hosszú ideig képes fenntartani és ez idő alatt nem fejt ki károsító hatást a biológiai környezetére (Park, 2000).

A bioanyagok sikeres beépülését sok tényező szabja meg, mint például maga az anyag térfogati és felületi tulajdonságai, kivitelezése, biokompatibilitása, a sebészi beültetés technikája, a beteg egészségi állapota, életmódja. A biokompatibilitás az anyagnak azt a tulajdonságát jelöli, amely biztosítja az implantátum és a környező szövetek közötti fiziológiai kapcsolatot (Park, 2000). Kutatásaink során elsősorban a felületi tulajdonságokat és a biokompatibilitást fogjuk vizsgálni.

Park, J.B. (2000). Biomaterials, In: The Biomedical Engineering Handbook, 2nd ed., Vol. I, Bronzino, J.D., (Ed.), IV-1-IV-5, CRC Press and IEEE Press, ISBN 0-8493-0461-X, Boca Raton, Florida, USA

Társtémavezető: Dr. Böddi Katalin

A fogászati kompozitok fotopolimerizációval keményedő anyagok. A polimerizációt fotoiniciátorok hozzáadásával biztosítják a gyártók. A különböző hullámhosszon aktiválható, eltérő effektivitással bíró molekulák azonban káros hatást fejthetnek ki a környezetében lévő sejteken, mely koncentráció függő. Ezért fontos tudni, hogy egy adott kompozitból milyen koncentrációban oldódhatnak ki ezen molekulák. Vizsgálatunk ennek kiderítését célozza nagy-hatékonyságú folyadékkromatográfiás mérés segítségével, különböző típusú kompozitokat vizsgálva.

A fogak ektomezenchymális eredetűek. Fejlődésük a primitív szájüregi hám alatti mezodermában megy végbe. A kifejlett fogak fejlődéstani tulajdonságaik révén szerteágazó irányba differenciáltathatóak. A neurogén differenciáció éppúgy jellemzi őket, mint az osteogén. Vizsgálataink célja, hogy a differenciációs módszerek tökéletesítésével a keményszövet termelésére képes sejteket, illetve neuronokat különféle regenerációs kísérleti modellekben felhasználjuk. 

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

A fogmozgatáshoz alkalmazott gumi alkatrészek különböző nagyságú erők hatására deformálódhatnak. A felhasználás körülményei közötti viselkedést a gumi tulajdonságainak terhelés nélküli, illetve terhelés hatására bekövetkező változás vizsgálatával lehet meghatározni. Számos fizikai tulajdonsága határozható meg a gumiknak e tekintetben. Vizsgálatunk során elsősorban a szakítószilárdság mérése, illetve változásának követése a cél az idő függvényében.

Társtémavezető: Dr. Sándor Balázs

Fogászati kezelés, szuvas fogak ellátása kisgyermekkorban rendkívül időigényes és nehezen kivitelezhető. A definitív ellátás, vagy egyáltalán bármilyen ellátás elvégzése ambuláns körülmények között sok esetben nem lehetséges, ezért a kezelések egy része csak általános anesztéziában végezhető el. Egészséges, nem speciális ellátást igénylő páciensek részére ez az ellátási forma számos európiai országban a napi rutin részét képezi, azonban Magyarországon a társadalombiztosítás terhére nem mindenki számára elérhető. Pécsett 2014. áprilisa óta rendszeresen végezzük ezen páciensek teljes körű, fogmegtartásra törekvő ellátását és hosszú távú gondozását.

A klinikai kezelések során a betört gyökérkezelő műszerek eltávolítása után e fragmentumokat – amennyiben ez lehetséges – összegyűjtjük. Az így összegyűjtött műszerdarabok elektronmikroszkópos vizsgálatát tervezzük, melyel célunk az eszközre a műszertörés során ható, azt deformáló hatások vizsgálata, illetve a műszereltávolítás során fellépő változások tanulmányozása.

A fogak restaurálására különböző típusú és konzisztenciájú adhezíven rögzülő anyagok állnak rendelkezésre az esztétikus fogászat területén. A polimerizálódással keményedő anyagok polimerizáltsági foka a tartós tömés egyik záloga, azonban a polimerizáció a pulpára nézve hőterheléssel is jár a polimerizációs lámpa hőleadása és a polimerizáció exoterm volta révén. A TDK munka során a különböző típusú kompozitok polimerizációs foka és az exoterm folyamat mértéke közti összefüggést keressük az anyagok összetétele, az alkalmazott rétegvastagság és az anyag konzisztenciájának függvényében.

HPV asszociált szájüregi léziók

Indirekt kerámia restaurációk ragasztása adhezív gyantakompozitokkal történhet. Kötésüket tekintve lehetnek fényrekötő és duál-kötésű anyagok. Emellett az előmelegített hibrid-kompozitok is nagy népszerűségnek örvendenek manapság. A polimerizációkor mind a polimerizációs lámpa, mind a polimerizáció exoterm folyamata, mind pedig az előmelegítés során kialakult alaphőmérséklet termális terhelést jelenthet a pulpára. A TDK munka során hőszondával vizsgálnánk a különböző beragasztó anyagok pulpális hőmérsékletemelő hatását, valamint különböző rétegvastagságú kerámiák hőszigetelő képességét.

Társtémavezető: Told Roland

A stabil, esztétikus eredmény eléréséhez gyakran alkalmazunk a fogszabályozó kezelés során elasztikus gumihúzásokat az alsó és felső fogív között. Ezen kezelés eredményességének vizsgálatát tűztük ki célul. Az analízis egy retrospektív vizsgálat és anyagtani elemzés keretén belül zajlik.

A sérült kompozitok tartós javítása kihívást jelent, mert a szájban több időt eltöltött restaurátumból kioldódnak azok a monomerek, melyek polimerizációkor kémiai kapcsolatot alakíthatnának ki az új javítókompozittal. Ezért fontos, hogy a régi és új kompozit összekötésére alkalmazott módszer mechanikailag és kémiailag is stabil kapcsolatot alakíthasson ki a határfelületen. Vizsgálatunkban ezen kapcsolat aspektusait vizsgálnánk felületelemzéssel és fluoreszkáló festékpenetrációs módszerrel.

A fogak alakjának, funkciójának és esztétikájának helyreállítására több lehetőség kínálkozik, azonban a kerámia betét az egyik legmegfelelőbb választás. A hosszútávú siker azonban nem csupán a jól megválasztott restauráció típusától, hanem a maradék foganyag mennyiségétől, a ragasztás körülményeitől, a szájhigiénétől és a terhelés nagyságától is függ, többek között. In vivo vizsgálatunk célja, hogy retrospektív módon, validált kritériumrendszer segítségével felmérjük a kerámia betétek sikerességét, túlélését, kategorizálva aszerint, hogy mekkora a betét kiterjedése, vitális, vagy gyökérkezelt fogba készült-e a betét, mennyi ideje funkcionál, milyen a szájhigiéne és van-e túlterhelést okozó parafunkciója a betegnek.

Kerámia restaurációk ragasztására különböző típusú kompozit bázisú anyagokat használhatunk. Ilyenek a fény- és dual kötésű adhezív ragasztók, vagy az előmelegítéssel folyékonnyá tett restauratív kompozitok. A kerámiák tartós ragasztásának egyik buktatója a kerámián keresztül történő polimerizáció tökéletlensége. A reagálatlan komponensek kedvezőtlen, adverz hatásai miatt azonban nem mindegy, milyen anyagot választunk. Vizsgálatainkkal a ragasztásra alkalmas kompozitok egyes kémiai tulajdonságaira (monomer felszabadulás, vízabszorpció és diffúziós együttható) vonatkozóan gyűjtenénk adatokat az anyagok jobb megismerése és az anyagválasztás támogatása céljából kerámiából készült mintapárok eltérő anyaggal történő ragasztását követően.

Kisgyermekek fogstátuszának felmérése és összehasonlítása

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint a magyarországi szülők tudása jelentős hiányosságokat mutat. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a szülők alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Ujfalusi Zoltán

A láthatatlan fogszabályozó rendszer esztétikus, speciális műanyag sínekkel mozgatja a fogakat. Vizsgálataink során a rendszer legfőbb előnyét, a külső szemlélő számára láthatatlan műanyagokat teszteljük kopás és elszíneződés szempontjából.

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint az iskolai-óvódai környezetben előforduló balesetek esetén a pedagógusok nincsenek kellőképpen felkészülve ezen sürgősségi esetek megoldására. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az óvónőket és tanárokat kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a pedagógusok alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.

Napjainkban komoly számban találkozunk a gyermekkori fogbalesetekkel. Ezeknek az ellátása sokszor helytelen. Keressük az okát annak, hogy ez a baleseti ellátás milyen módon javítható. Felmérést terveztünk arról, hogy a gyermek környezetében élő felnőttek, közülük is a szülők, mennyire felkészültek ilyen balesetek ellátásában.

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Osztályán jelentkező olyan páciensek vizsgálatát végezzük, akiknek kezelésük során eltávolították a maradó premolárisait. Ezen páciensek kezelés előtt és után készült laterális teleröntgenfelvételeit hasonlítjuk össze a kontrollcsoport röntgenfelvételeivel, így elemezzük az eltávolított premolárisok felső légutak nagyságára gyakorolt hatását.

Társtémavezető: Prof. Dr. Urbán Edit

MRONJ betegek szájüregi mikrobiológia vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Rauch Tibor

A Sjögren-szindróma (SS) a népesség 1%-át érintő autoimmun kórkép. A betegek több mint 90 százaléka nő, férfiak esetében azonban általában súlyosabb formában jelenik meg. A betegség elindítója egy autoimmun folyamat, mely során auto-antitestek termelődnek a könny- és nyálmirigyek ellen. A gyulladás következtében a mirigyeket alkotó sejtek fokozatosan pusztulnak, feladatukat nem képesek ellátni többé, és megjelennek a betegségre jellemző tünetek. A legújabb kutatások felvetették a MYD88 fehérje szerepét a betegség patogenezisében. A MYD88 gén kifejeződése több szinten szabályozódik, a poszt-traszkripciós szabályozás részeként az alternatív spilicing mechanizmus a primer RNS átiratból (pre-mRNS) több egymástól jelentősen eltérő fehérje izoforma keletkezik. Molekuláris biológiai módszerekkel (qRT-PCR és Western blotting) tanulmányozzuk a MYD88 izoformák előfordulását SS és kontroll mintákon. Továbbá, vizsgáljuk az egyes MYD88 izoformák diagnosztikai és prognosztikus biomarker potenciálját SS betegekben.

Társtémavezető: Dr. Sándor Balázs

Nem caries asszociált keményszöveti foganyagveszteség epidemiológiája és rizikófaktorai

A nem-kárieszes foganyagvesztés leggyakoribb oka a savas ételek, italok és refluxbetegség által okozott eróziós destrukció. Emellett a többnyire stressz kiváltotta éjszakai illetve nappali fogcsikorgatás felelős még a keményszövetek rapid kopásáért. A kombináltan előforduló tényezők felerősíthetik egymás hatását. A TDK munka során kérdőívek és klinikai vizsgálat segítségével feltérképeznénk a fent említett elváltozások fogorvostan hallgatók körében előforduló gyakoriságát, etiológiáját, minimál invazív kezelésében alkalmazott restaurációk minőségét és túlélését.

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin

Napjainkban a minimál invazív 

diagnosztika és prevenció az egészségügyben egyre nagyobb szerepet kapnak. A tumoros betegségek mihamarabbi kiszűrése és felismerése egyre sürgősebbé válik. Magyarországon a szájüregi daganatos megbetegedések száma évről évre emelkedő tendenciát mutat. A szájüregi daganatok kiszűrése egy egyszerű fogorvosi vizsgálat által korai stádiumban felismerhető lenne, amennyiben társadalmunk szájüreggel kapcsolatos egészségtudata kielégítő lenne. Kutatásunkban már meglévő szájüregi tumoros betegek nyálából izolált miRNS-ekkel igazoljuk a szájüregben különböző lokalizációjú laphámkarcinóma eredetű tumorokat. Célunk, hogy a nyálmintavétellel korai stádiumban, a szájüregi tumorokra legjellemzőbb miRNS-ekkel kimutathassuk a daganatos folyamatokat. A beteg szempontjából a nyálminta vétel nem jár sem invazív, sem egyéb megterhelő beavatkozással, könnyen hozzáférhető.

Odontogén tumorok és ciszták hisztopatológiai vizsgálata

A kutatás célja a szájüregi potenciálisan malignus elváltozások szövettani és klinikai vizsgálata révén, etiológiai faktorok prognosztikus markerek azonosítása.

Az orthodonciai kezelés elengedhetet feltétele, hogy a páciens együttműködjön a kezelés közben. Kutatómunkánk során az együttműködéshez vezető belső vagy külső motivációt vizsgáljuk.

A fogmozgatás során a helyteremtés egyik lehetséges módja az interproximális redukció.

A beavatkozás káros hatásainak vizsgálatát tűztük ki célul több módszer segítségével.

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

A fogszabályozó kezelés során használt clear gumiligatúrák, gumiláncok nagy hátránya a rövid időn belüli elszíneződés. Az eltérő gyártótól származó, különböző típusú elasztikus elemek anyaga eltérő. Vizsgálatunk célja a differens anyagok, kiemelten a dohányfüst expozíció által kiváltott elszíneződés értékelése az idő függvényében, spektrométer segítségével.

Az átlag életkor emelkedésével az Alzheimer demencia és a neurodegeneratív kórképek incidenciája növekedést mutat. A tudományos kutatások az orális mikrobion változásait, illetve a parodontitis kialakulásában szerepet játszó baktériumok jelenlétét összefüggésbe hozzák különböző szisztémás betegségekkel (például RA, Diabetes, COPD, infektív endokarditis, koraszülés, illetve az említett központi idegrendszeri kórképek.)

A magyar lakosság körében az AD-ban szenvedő betegek esetében parodontológiai irányú, illetve parodontológiai státusszal összefüggő vizsgálatok nem történtek.

Nincsenek fellelhető szakirodalmi cikkek az AD-ben szenvedő betegek parodontológiai státuszáról.

Kutatásunk célja: Valid adatbázis alapján 40 igazolt AD-ban szenvedő egyén parodontológiai státuszának felmérése, potenciális kórokozók feltérképezése a parodontális tasakokból.

Adatainkat életkorban illesztett, de nem demens kontrollcsoport adataival hasonlítjuk össze. Kollaborációban a Mikrobiológiai Intézettel végezzük a vizsgálatokat.

Az idős populáció ilyen irányú szűrése nem csak népegészségügyi szempontból, de konkrét betegség prevenció céljából is rendkívül aktuális.

A moláris, premoláris fogak kerámia betétei esztétikus és tartós restauratív megoldást nyújtanak. Azonban vitális fogak esetén a sikeresség egyik fő pillére a pulpa egészségének megőrzése. Korábbi beavatkozások és a betétkészítés számos lépése során fizikai, kémiai ingerek érik a fogat, melyek a pulpára nézve káros hatásúak lehetnek. Ezen hatások közül a termális hatás a legjelentősebb, mely a betét ragasztása során fokozott mértékben jelen van. Mind a ragasztóanyag exoterm kötési reakciója, mind a polimerizációhoz használt lámpa hőképződése fokozott hőterhelést jelenthet a pulpára nézve. A vizsgálat során a pulpa hőváltozásának mérését végeznénk el a kerámia rétegvastagsága és az eltérő ragasztótípus függvényében.  

A kutatómunka célja, hogy képalkotó eljárás (CBCT) segítségével detektáljuk a rapid palatinális expanzió hatását a felső légutakra. 

Társtémavezető: Dr. Böddi Katalin

A fogászati kompozitok hagyományos felhasználási technikája előírja a rétegzéses behelyezést és a 20-40 másodperces polimerizációt a megfelelő keményedés érdekében. Azonban a fejlesztéseknek köszönhetően ma már vastagabb, akár 4-5 mm-ben is behelyezhetők és polimerizálhatók az ún. bulk-fill kompozitok. A legfrissebb újítás szerint ezen anyagok egyes képviselőit elég csupán 3 másodpercig megvilágítani egy magas intenzitású lámpával ahhoz, hogy megfelelő mértékben polimerizálódjon, alacsony zsugorodással társulva.

A TDK kutatás során utóbbi fogászati kompozit polimerizációs mértékét tesztelnénk mikro-Raman spektroszkóppal, valamint mérnénk a polimerizált kompozitból kioldódott reagálatlan monomerek mennyiségét nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával. Továbbá vizsgálnánk a zsugorodás okozta résképződést extrahált fogak töméseinél mikro-CT készülék segítségével.  

A disztálharapás kezelésére használt két különböző típusú rögzített funkciós készülék hosszútávú retrospektív vizsgálatát végezzük klinikai vizsgálat és laterális teleröntgen segítségével. Vizsgálatunk célja, hogy a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Részlegén 2013 és 2019 között Twin Force és Power Scope készülékkel kezelt páciensek dentofaciális változásait hosszú távon nyomon kövessük, a recidívált eseteket felülvizsgáljuk, a mellékhatásokat (alsó metszők túlzott protrúziója, dehiszcencia, fenesztráció) kiszűrjük és minél pontosabb ajánlást készítsünk a megfelelő páciens szelekcióhoz.

Bölcsességfogak sebészi eltávolítása után poszt-operatívan az első hét során szinte minden esetben szövődményként fájdalom, arcduzzanat, szájnyitási korlátozottság tapasztalható. Irodalmi adatok alapján ezek a kellemetlen szövődmények jelentős mértékben csökkennek kis dózisú szteroid adása esetén. Vizsgálatunk során Professzor Maló és munkatársai által az all-on 4 implantációs protokollhoz kidolgozott per os szteroid kezelés hatásosságát vizsgáljuk a fenti szövődmények tekintetében a műtétet követő 2.-ik és 7.-ik napon a szteroid kezelést nem kapott kontroll csoporthoz viszonyítva. Vizsgáljuk továbbá a szteroid kezelés hatásosságát a Pell-Gregory bölcsességfog műtéti beosztás függvényében. Eredményeinket összehasonlítjuk a nemzetközi irodalomban található egyéb szteroid protokollok hatásosságához viszonyítva.

Sutura palatina mediana érettség vizsgálata

Társtémavezető: Prof. Dr. Urbán Edit

Szájüregi tumorok mikrobiológiai vizsgálata

Oxidatív stressz akkor fordul elő, ha a homeosztázis az oxidáns és antioxidáns rendszerek között megbomlik, és a redox állapot az oxidáció irányába tolódik el. Ha az oxidáns kapacitás nagyobb az antioxidáns kapacitásnál, az ROI egy kis része kiszabadul az antioxidáns rendszer hatása alól. Oxidatív stressz során az egyes szövetek és szervek biomolekulái károsodnak. Vizsgálatunk célja az oxidatív stressz mérése PAT illetve SAT teszt segítségével.

Társtémavezető: Dr. Katona Krisztián

Számfeletti fogak gyakoriságának és lokalizációjának vizsgálata

A kompozit tömések tartósságának feltétele a tömés és a kialakított üreg közti erős adhézió. Ezt az adhéziót befolyásolja többek között az adhézióban résztvevő foganyag szerkezete, összetétele, az alkalmazott adhezív típusa és a kompozit polimerizáció általi kötése. Ezért tehát különös figyelemmel kell megválasztanunk a tömőanyag és adhezív kombinációját, ha a ragasztás szempontjából kritikusnak számító cementrétegen végződik a preparálásunk határa. Vizsgálatunkban fluoreszcens festékpenetrációval mutatjuk ki az üreg-tömés határfelületén megjelenő rést és annak mértékét különböző adhezív- és kompozittípusok kombinációját alkalmazva ex vivo körülmények között, extrahált fogakon kialakított üregek esetén.

Társtémavezető: Told Roland

A modern orthodonciai technika által alkalmazott anyagok mechanikai vizsgálata elsődleges a továbbfejlesztés, az új módszerek tökéletesítése érdekében. A termoplasztikus anyagokat különböző mechanikai és anyagösszetételt elemző vizsgálatok során értékeljük. 

A tanulmány célja, hogy több sportot felölelő, fiatal felnőtteket bevonva, azok kérdőíves felmérése, valamint fizikális és fotogrammetriás testtartás-elemzési vizsgálatának elvégzése. Ezen ismeretek tükrében szeretnénk fényt deríteni a testtartási anomáliák mögötti konkrét sérülési fókuszpontokra. Az új, tudományosan megalapozott ismeretek, eljárások felhasználásával szeretnénk segíteni és még sikeresebbé tenni a sportolók prevencióját és rehabilitációját.

A disztáharapás (II. osztály) egyik kezelési alternatívája az intraorális rögzített funkciós készülékek segítségével történik. Ezek közül a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Osztályon használt készülékek közül kettő, a Twin Force és a Power Scope, laterális teleröntgen felvételek elemzésével történő összehasonlító retrospektív vizsgálatát végezzük.